top of page

Frank Sawyer: Folizófiai perspektívák

A filozófia eszköz lehet a jó teológus kezében

 

 

Az utóbbi évtizedben Frank Sawyer sárospataki professzor négy olyan filozófiatörténeti kötetet jelentetett meg, amelyek együtt bemutatják a filozófiai gondolkodás fejlődését a kezdetektől a 20. század elejéig. Szándéka szerint ezeket a szerző teológiai hallgatók számára írta, de haszonnal forgathatják azok is, akik más szempontú megközelítés szerint gondolták végig a filozófiát. A sorozat címe: Filozófiai perspektívák. – Miért tartom nagyon fontosnak eme művek kiadását és újbóli megjelentetését magyarul? Három szempontot említek meg.

 

Frank Sawyer professzor világosan megkülönbözteti a filozófiai és a teológiai gondolkodást. A két terület tárgya ugyanis nem ugyanaz. A teológiát nem szabad a filozófiák közé sorolni, amint azt tette a marxista ideológia korszaka. Nyilvánvalóan ezzel „harcos” célja volt a marxizmusnak. Ha ugyanis a teológia besorolható a filozófia valamelyik ágába, mint ahogyan azt objektív idealista irányzatnak tekintették, akkor a vallást egyben filozófiai ellenfélnek lehet tekinteni, amelyet aztán le lehet győzni. A teológia ugyan tiltakozott e besorolás ellen, de ezzel ők nem sokat törődtek. Ugyanakkor a teológusok sem kezelhetik a saját területüket úgy, mint akik a filozófia szekerére felülve vitetik magukat előre. A teológia és a filozófia segítheti egymást hathatósan, sok-sok kifejezést, gondolatot kölcsönözhet egymástól, de azok tartalmát világosan meg kell különböztetni a természetük, pontosabban a tárgyuk szerint. Amint a régiek hangsúlyozták: kata physin.

Az ókorban, amikor a keresztyénség megjelent, már készen volt a görög tudomány. A keresztyén gondolkodásnak három nagy területen volt találkozása a görögök filozófiájával: Platón, Arisztotelész és a sztoa jelzi ezt.  Ezektől azonban élesen megkülönböztette magát. Ha fogalmakat vett át, azokat új tartalommal töltötte meg. Sőt, a teremtett mindenségnek új szemléletét alkotta meg. A keresztyénség éppen ezért új paradigmát jelentett a tudományos gondolkodásban, ezzel hozzájárult az európai kultúra kialakításához, amely aztán egy nagyhatású civilizációt hozott létre a világ számára. Ezért kell jól ismerni, mi származik a filozófiából és mi a keresztyén gondolkodásból.

Amikor a keresztyén teológia összefonódott a filozófiával, nem különben a természettudományos gondolkodással, kezdte magát jól érezni a filozófia és a tudományok ölén. A reformáció ezt az összefonódást nem helyeselte. Ennek ellenére a későbbi protestáns teológia is szorosan kapcsolódott az axiomatikus filozófiához, s ez a biztonságérzete a 20. századig tartott. Kiderült ugyanis, hogy ha a teológia tényleg teológia akar maradni, akkor a Szentírásra építheti fel tudományos világát. Ez már a mi korunkban valósult meg, a teológia modern korszakában, amely átvezet bennünket a 21. századba.

 

Mindezeket látva, egy teológus nem kerülheti meg a filozófia hatalmas gondolati rendszerét, nem hagyhatja figyelmen kívül annak értékeit, hanem alázattal tanul belőle, eszközként fölhasználja, azért, hogy a teológiát is jobban művelhesse, mélyebben megértse, és ezáltal gazdagabban felmutassa a magát kijelentő Isten igazságait.  Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy Frank Sawyer négy kötete újból megjelenjék magyar nyelven. A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen eddig is ajánlott tankönyvként szerepeltek Frank Sawyer professzor Filozófiai Perspektívák könyvei, és a jövőben is szeretnénk azokat tankönyvként használni.

 

bottom of page